A látszat néha csal

Sophia Gonzalez menekül Sevillából, menekül a múltja elől. Minden vágya az, hogy a lehető legmesszebbre kerülhessen Spanyolországtól, de ehhez pénz kell, ahhoz pedig az, hogy lealacsonyodjon egy olyan szintre, amelytől mindig is a rosszullét kerülgette. Ahhoz, hogy végre lezárhassa mindazt, ami vele történt embereken, életeken és karriereken kell átgázolnia. És bár az elhatározása nagy, nem tudja, hogy vajon lesz-e benne elég kitartás és erő, hogy véghezvigye azt, amiért Madridba került, és ha véghez is viszi, képes lesz-e utána tükörbe nézni.

Nem minden az, aminek látszik. Néha, az emberek nem a valós énjüket mutatják, csak azért, hogy önmagukat védjék.

Cím: A látszat néha csal

Műfaj: fanfiction / real person fanfiction - novella

Korhatár: 14+

Hossz: 6692 szó / 22 A/4-es oldal (másfeles sorközzel, részekre tagolva)

Állapot: befejezett

Fejezetek

Szereplők

név: Sophia "Sophie" Gonzalez / Vanessa "Nessie" Calderon

születési idő: 1989. április 16.

ő mondta: "A látszat néha csal, és néha a dolgok mögé kell nézni ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk."

név: Sergio "Sese" Ramos

születési idő: 1986. március 30.

ő mondta: "Vannak dolgok, amiket egyszerűen csak el kell fogadnod. És onnan tudod, hogy elfogadtad, hogy tovább tudsz lépni."

név: Iker Casillas

születési idő: 1981. május 20.

ő mondta: "Eddig képzelt elvárásoknak próbáltál megfelelni, és derekasan helytálltál. De itt az idő, hogy tényleg szembenézz a múltaddal, amit Spanyolországban hagytál."

név: Cristiano "Cris" Ronaldo dos Santos Aveiro

születési idő: 1985. február 5.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egyedül [Destiel]

Sziasztok! Bár tudom, azt ígértem, legközelebb SP jön már – és tudom, hogy amúgy már azt se hiszitek el, amit kérdezek –, de a következő már tényleg az lesz, de ez közbejött, mert… Nem tudtam elmenni az Odaát 10. évadának eleje mellett, és tegnap a vonaton félig-meddig megszületett ez, a lentebb linkelt zenét hallgatva. Szóval megszületett ez, és már mondom is a részleteket, előtte meg csak annyit, hogy ne utáljatok. Légyszi. x Supernatural, 10. évad körül x angst x szösz, 767 szó x démon!Dean x slash, Destiel x ajánlott zene Egyedül „Egyedül születünk, egyedül élünk, egyedül halunk meg. Csak a barátság és a szerelem keltheti azt a röpke és mulandó illúziót, hogy nem vagyunk egyedül.” /Orson Welles/ Castiel haldoklott. Erőtlenül és gyengén feküdt a lepukkant motelszoba sötét és piszkos sarkában, az omladozó vakolat mellett. Az angyali ereje fogytán volt, olyannyira, hogy tudta, nem hogy napjai, talán órái sincsenek hátra. Nyugtalan volt, és félt. Nem attól,

tovább»

Szörnyeteg

Sziasztok! Tudom, utoljára karácsonykor volt bármi is a blogon. Tudom, olyan kihalt volt, mint a sivatag, és most sem azért jöttem, hogy ígérgessek (vagy boldog új évet kívánjak, bár azért kívánok). Lesz majd egy bejegyzés a blog sorsáról, ez egészen biztos, de nem tudom megmondani mikor. Egyelőre annyi biztos, hogyha lesz bármim, ami arra érdemes, hogy ide feltöltsem, akkor az felkerül. Egyébként foglalkozok mással – a felhőkastélly al, a Bosszú val, és igen, a Timeless Times szal, még ha ebből ti nem is láttok semmit, azért ez így van. De most nem ezért hoztam ezt a posztot, hanem azért, mert most van valamim, ami megérett arra, hogy felkerüljön ide, ráadásul apropója is van – Vivi szülinapja. Szóval ezúton is boldog szülinapot neked , és értelemszerűen ez a novella – szösz – neki vagyon ajánlva, hiszen szülinapos. Meg hát egyébként is, ki másnak ajánlana az ember lánya egy Antoine Griezmann novellát? A cím ne riasszon el, közel sem arról fog szólni, amiről elsőre gondolnád –

tovább»

Dalban mondom el

Sziasztok! Eredetileg úgy terveztem, hogy a Látszat után egyből kezdem majd az Azon a nyáront, de aztán... Ember tervez... Eredetileg olyan tervem is volt, hogy csak akkor kezdem el feltölteni az AN-t, ha teljesen kész, de hát ez sem igaz, mindenesetre az első hét, és az utolsó három fejezet megvan a közepéből még hiányzik kicsi, de mostanában csak az Azon a nyáronnal foglalkozok. Meg ezzel , de csak azért, mert ez gonosz Szczesny nem hagyott nyugodni, állandóan szembejöttek a zongorás videói (nem is tudom, kinek köszönhetően... :D), úgyhogy kénytelen voltam írni valamit. De közben szorgalmasan írogattam, írogatom az AN-t is, és jövő héten már tényleg az következik. Az első fejezet, mi már le is vagyon bétázva, és Livi is áldását adta rá. A zenéket tényleg ajánlom, de persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy hallgatja-e vagy sem, de van közük a történethez. És a bejegyzési végi videókat is meleg szívvel ajánlom mindenki figyelmébe. :P Azt hiszem, mást most nem akartam mondani

tovább»

♦ final masquerade ♦

Keresés ebben a blogban